Mi volna hangod nélkül ez a csend?

Csak némaság, és üresség hona…

de így, hogy szavad még fülemben cseng,

a csendnek is van titkos dallama.

Mi lenne nélküled magányos álmom?

Csak rezzenetlen néma holdsugár…

de így, hogy itt vagy nekem a világon,

álmom szenvedélyes, ajkam csókra vár.

Milyen lehetne akkor a jelen,

ha vágyat nem oltottál volna belém?

Nem lenne remény, sem szerelem…

s nem lopnék kalandot életedbe én.

Játsszunk hát kedved szerint, ÉLETET!

Vígat, és kacagástól hangosat!

Játsszunk vágyat és titkos szerelmet…